Régészeti tárlat
„A cikádori apátságtól a bátaszéki plébániatemplomig” címmel gazdag régészeti kiállítás található az épület alatt húzódó pincében.
A cikádori volt az első magyarországi ciszterci apátság, melyet II. Géza király alapított 1142-ben. Az apátsági templom feltárásakor előkerült régészeti leletek képezik a kiállítás anyagát.
A dr. Valter Ilona vezette ásatások hozták felszínre az első magyar ciszterci templom maradványait.
II. Géza 1142-ben Magyarországon elsőként alapított Ciszterci apátságot az egykori Szék-en. Az Ausztriából érkező szerzetesek jelentős szerepet játszottak a környék lecsapolásában és kiszárításában. Ők építették az első magyarországi csatornát, és nevükhöz fűződik a szőlő- és borkultúra meghonosítása is környékünkön.
A templom – és a hozzá kapcsolódó rendház – a ma is meglévő heiligenkreutz-i “anya-apátság” mintájára épült: háromhajós, keresztházas épület, egyenes záródású főszentéllyel. E vidéken kő nem lévén itt téglát használtak építőanyagként. A bélletes román kori kapu küszöbéül környékbeli római romokban talált márvány sírköveket használtak.
1241-42-ben a tatárok porig égették az épület-együttest. A 14. században átépített templomból ajtókeretek, festett ablakkeretek maradtak fenn. Ekkor kapott a főhajó és a szentély szarvassal ill. egyszarvúval díszített padozatot, a mellékhajókba díszítés nélküli téglapadló került.
A szentélyben és a kereszthajóban apátok és világi előkelőségek márvány síremlékei álltak. A kiállításon részletek és fotók láthatók ebből a korból.
A 14. század végére a monostor meggyengült. A 15. században Bencés szerzetesek telepedtek itt le.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a templomot és monostort palánkvárrá alakították. 1529-ben a törökök a palánkot lerombolták és elfoglalták az épületet. A templom főhajójában lakófülkéket alakítottak ki, a szentélyt Szulejmán szultán dzsámijává alakították át, délkeleti sarkához minaretet építettek.
A török-kori leletek két üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a kiállításban.
1687-ben szabadult fel a környék a török uralom alól. A rendek nem jelentkeztek a monostorért, így az uralkodók világi papoknak adták át az apáti címmel együtt.
A teljesen elnéptelenedett vidéket először Jány Jakab Ferdinánd kezdte szerbekkel (1711) majd németekkel (1718) betelepíteni.
A katolikus telepeseknek templomra volt szükségük, ezért Jány befedette a romos templom szentélyét, és misézésre alkalmassá tette. Utóda Kollonich Zsigmond bécsi bíboros fejezte be az építkezést: a romokra épült barokk templom 1741-re készült el.
A barokk templom homlokköve és keresztelő kútja több barokk szoborral együtt szintén megtekinthető a kiállításon.
A XIX. század derekára a dinamikusan fejlődő település kinőtte templomát. Új, neogót templomot építettek, melyet 1903-ban szenteltek fel, majd ezután lebontották a közvetlen mellette álló régi épületet. A lebontott templom berendezési tárgyaiból és építőanyagából készültek a környező kistelepülések kápolnái.
A ciszterci apátság feltárása 1994-2001 között zajlott. A feltárt épületrészekből kialakított romkert 2001. augusztus 17-én került átadásra. A település fölé magasodó, csodálatos új templommal együtt érdemes a romkertet is megtekinteni.
