Felvidéki magyarok

A konyhában a virágmintás "sparherd", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben...

A sublót feletti fényképek a már igen korán kialakult egyesületi életről tanúskodnak és az első egyesületek között - 1736-ban alakult Lövész Egylet /Burgerek/ későbbi tagjait, eseményeit örökítették meg.

A gyermek a német családoknál nem volt állatőrző. A kijáró jószágot hivatásos pásztorok kezére bízták. Az állatőrzés tehát nem vonta el a gyermekeket az iskolától, ezzel szemben sokkal korábban befogták őket a mezőgazdasági munkákba. A svábok kiemelkedő...

A népi emlékezet szerint a Bátaszékre bevándorló első telepesek a Fekete-erdő vidékéről érkeztek és egy ármentes földsávon építették fel utcájukat, melyet a szülőföld iránti tiszteletből "Schwarzwalder Gasse"-nak neveztek el, mely névre az idős bátaszékiek...

A németek mérnökileg kimért soros beépítésű, szalagtelkes, rendezett utcákat hoztak létre. Ahol mindig egy telken található a lakóház és szorosan mellette az istálló, illetve az istállóval egybeépített pajta.

A német telepeseknél nem találunk összetett családot, több házaspárt egy háztartásban. A szigorú öröklési rend szerint csak egy fiú (általában a legidősebb) örökli a házat, a hozzá tartozó ingatlanokkal és felszereléssel együtt. Ha a szülők elérték az...

A családi munkamegosztásban a telepes németeknél nincsen éles választóvonal férfi és női munkakör között. A nőket nem foglalja le annyira a vászon neműek munkája, mint a magyar asszonyokat. A polgárosultabb ízlést követő német viselet már a telepítések...