A vidék történetében igazi fordulópontot jelentett 1142, amikor az alsó-ausztriai Heiligenkreuzból ideérkező ciszterci szerzetesek itt, ezen a mocsaraktól övezett helyen megalapítják az első ciszterci apátságot, Cikádort. A török kiűzése után 1718-ban kezdődött el a németek betelepítése, akik háromévi adómentességet kaptak, s helyreállították nekik a középkori templom szentélyét.
A városközpontban régészeti kutatás tárta fel Magyarország első ciszterci apátsága, Cikádor templomának maradványait, amelyből 2001-ben romkertet alakítottak ki.
A cikádori, más néven széki ciszterci apátságot, Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza király. A monostor virágzó életét a tatárjárás 1242-ben átmenetileg megakasztotta. A pusztítás igen nagy lehetett. A tatárok kivonulása után a monostort nyilván annyira rendbe hozták, hogy lakni lehessen benne, a templomot, vagy bizonyos részét istentisztelet céljára ideiglenesen helyreállították. Mátyás király 1478 körül az apátságot birtokaival együtt egyesítette a szomszédos, ugyancsak királyi alapítású bátai bencés apátsággal. Az I. Ferdinánd király által a területre emeltetett palánkot (földerődítmény) Ibrahim török pasa 1529-ben megostromolta és elfoglalása után lerombolta. Nemsokára újjáépítették a törökök, akik ezután 150 évig ültek a bátaszéki palánkvárban.
A romkert a második építési fázisban kialakított keresztházas templom alapjait mutatja be, az 1350-es átépítés padlószintjén, megtartva a szentélylépcsőket, bemutatva a főoltárt és a keresztházi kápolnák két-két oltárát.
